Az Óbudai Egyetem a mesterséges intelligenciát nem különálló digitális eszközként, hanem az oktatást, kutatást és intézményi működést egyaránt átalakító technológiaként kezeli. A stratégia október első hetében nemzetközi szinten is láthatóvá vált, miközben az egyetem saját platformmal, oktatási programokkal és új értékelési megoldásokkal építi fel a mesterséges intelligenciára felkészített működését.
Magyar egyetemi stratégia került a nemzetközi felsőoktatási fórumra
Az Óbudai Egyetem október 1-jei közlése szerint Prof. Dr. Kovács Levente rektor meghívott előadóként vett részt a Times Higher Education World Academic Summit 2026 fokvárosi konferenciájának technológiai panelbeszélgetésén. A „Innovation in AI, data and research: How can institutions keep pace?” című szakmai fórumon a State University of New York, a University of Manchester, a McMaster University és a Schmidt Sciences képviselőivel közösen vizsgálták, hogyan tudnak az egyetemek lépést tartani a generatív mesterséges intelligencia és más gyorsan fejlődő technológiák terjedésével. A magyar részvétel azért különösen érdekes, mert az Óbudai Egyetem nem pusztán a technológia oktatási alkalmazásáról beszél, hanem egy olyan intézményi modell kialakításán dolgozik, amelyben annak használata az oktatás, a kutatás és az adminisztráció mindennapi működésébe is beépül.
Az AI Campus nem egyetlen technológiai projekt
A fejlesztések stratégiai keretét az egyetem AI Campus programja adja. A cél az úgynevezett mesterséges intelligenciára épülő, vagyis AI-natív működés kialakítása, ahol a technológia használata nem néhány kutatócsoport vagy informatikai szakember elkülönült kísérlete marad. Az intézményi megközelítés egyszerre foglalkozik a hozzáféréssel, az oktatók és hallgatók felkészítésével, a használat szabályaival, az adatbiztonsággal és azzal, hogy mely feladatokban ad valódi szakmai értéket a technológia. Ez lényeges különbség a felsőoktatásban gyakran látható eseti használathoz képest: nem az a kérdés, hogy egy hallgató vagy oktató használ-e valamelyik generatív modellt, hanem az, hogy az intézmény képes-e ehhez ellenőrzött technológiai és módszertani környezetet teremteni.
Saját platformon érhetők el a generatív modellek
Ennek egyik kézzelfogható eleme az Óbudai Egyetem GenAI Platformja. Az Open WebUI alapjaira épülő központi felület több generatív mesterséges intelligencia modell használatát és összehasonlítását teszi lehetővé az egyetemi közösség számára. A rendszer webes kereséssel egészítheti ki a modellek működését, Python-kód futtatását támogatja, valamint dokumentumok feldolgozására és elemzésére is alkalmas. A jelentősége azonban nem kizárólag a funkciók számában van. Egy intézményi platform lehetőséget teremt arra, hogy az egyetem közös hozzáférési és biztonsági keretet adjon a technológiához, ahelyett, hogy a hallgatók és munkatársak kizárólag egymástól eltérő külső szolgáltatásokra támaszkodnának. Ez oktatási és adatkezelési szempontból is fontos lépés.
A beadandók helyett a megértés kerülhet előtérbe
A Portfolio október 6-i interjúja alapján az Óbudai Egyetemen már olyan kísérleti programok is futnak, amelyekben a mesterséges intelligencia szerepet kap a digitálisan megírt vizsgák értékelésében, pontozást és szöveges visszajelzést támogatva. Ennél mélyebb változást jelenthet, hogy a generatív rendszerek terjedése miatt az írásbeli beadandók önmagukban egyre kevésbé bizonyítják egyértelműen a hallgató saját tudását. Emiatt nagyobb szerepet kaphatnak az időkorlátos digitális számonkérések, valamint azok a szóbeli helyzetek, amelyekben a hallgatónak meg kell magyaráznia és szakmailag meg kell védenie a kapott eredményt. A hangsúly így fokozatosan elmozdulhat a szöveg puszta előállításától a megértés, az ellenőrzés, a kritikus gondolkodás és a szakmai érvelés irányába.
A kutató felelősségét nem veszi át a rendszer
A modell a kutatásban és az adminisztrációban is túlmutat a szöveggeneráláson. A generatív rendszerek gyorsíthatják a szakirodalom áttekintését, az adatok feldolgozását és a különböző információforrások összevetését, miközben az eredmények szakmai ellenőrzése továbbra is a kutató feladata marad. Az adminisztratív területen az ismétlődő kérdések és rutinfeladatok részbeni automatizálása adhat több időt az összetettebb, emberi mérlegelést igénylő ügyekre. Az egyetemi GenAI Platform ebből a szempontból infrastruktúrát biztosít, de önmagában nem oldja meg a szervezeti átalakulást. A technológia csak akkor hoz valódi hatékonyságot, ha az intézmény közben meghatározza a használat határait, biztosítja a megfelelő tudást, és fenntartja az emberi szakmai kontrollt.
A magyar érték az intézményi tudás felépítésében van
Az Óbudai Egyetem fejlesztéseinél nem egy külföldi technológia egyszerű használatáról van szó. A magyar intézmény saját szervezeti modellt, technológiai infrastruktúrát, képzési keretet és értékelési gyakorlatokat épít annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia használata ellenőrzött és szakmailag értelmezhető része legyen az egyetemi működésnek. A fokvárosi szereplés ennek nemzetközi láthatóságot adott, de a hosszabb távú érték a hazai megvalósításban rejlik. Ha az egyetem képes a technológiai hozzáférést kritikus gondolkodással, adatbiztonsággal és valódi szakmai ellenőrzéssel összekapcsolni, akkor olyan intézményi tapasztalat halmozódhat fel Magyarországon, amely jóval túlmutat egyetlen platform vagy aktuális generatív modell életciklusán.
Forrás: Óbudai Egyetem, Portfolio
CS.SZ.
(Képeink illusztrációk.)
