Magyar szakmai irányítással készült el az Eurochambres új kutatása arról, hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazása az európai munkatermelékenységhez. A 32 ország adataira épülő elemzés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a technológia üzleti értéke nem önmagában a használatból, hanem annak folyamatokba, adatokba és szervezeti működésbe történő beépítéséből rajzolódik ki.
Magyar kutatási munka került az európai kamarai hálózat elé
Az Eurochambres október 12-én közzétett tanulmánya az európai vállalkozások mesterséges intelligencia használatát és annak munkatermelékenységgel fennálló kapcsolatát vizsgálja. A kutatás a 2021 és 2025 közötti időszakra épül, miközben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem egyszerű résztvevőként kapcsolódott a munkához. A kutatómunka megszervezését és a tanulmány összeállítását a magyar kamara irányította, az eredményeket pedig október 12-én Brüsszelben európai kamarai vezetők, uniós intézményi szereplők és gazdasági szakemberek előtt mutatták be. A magyar hozzájárulás így egy olyan kérdés vizsgálatához adott szakmai keretet, amely ma az európai vállalati versenyképesség egyik központi témája.
A kutatás nem ígéreteket, hanem országok és vállalatok adatait vizsgálta
Az elemzés egyik erőssége, hogy nem néhány látványos vállalati példából próbál általános következtetést levonni. A kutatók 32 európai ország adatai alapján hasonlították össze a technológia elterjedtségét, majd fix hatású regressziós modellel vizsgálták annak kapcsolatát a munkatermelékenységgel. Az eredmény pozitív és statisztikailag szignifikáns összefüggést mutatott a mesterséges intelligencia alkalmazása és a termelékenység között. Ez fontos, de pontosan kell értelmezni: az elemzés kapcsolatot mutat ki, önmagában nem bizonyítja, hogy minden egyes vállalatnál a technológia bevezetése automatikusan ugyanakkora termelékenységnövekedést okoz.
Nem minden alkalmazási terület teljesít ugyanúgy
A vizsgált technológiák közül a mesterséges intelligencián alapuló képfelismerés és a folyamatok automatizálása mutatta a legerősebb kapcsolatot a magasabb munkatermelékenységgel. A vállalati funkciók közül a marketing és értékesítés területén volt a leginkább látható a termelékenységi különbség. Ez azért lényeges, mert árnyalja azt az egyszerű vállalati gondolkodást, amely szerint bármilyen mesterséges intelligencia eszköz bevezetése önmagában digitális előnyt jelent. A kutatás inkább arra utal, hogy azok az alkalmazások lehetnek értékesebbek, amelyek egy konkrét munkafolyamatot javítanak, automatizálnak vagy jobb információt adnak a döntésekhez.
A kisebb cégek ugyanazt a technológiát nem ugyanarról a rajtvonalról érik el
Az MKIK október 13-i közleménye szerint a kutatást megalapozó munka közel egy évig tartott, és az eredmények jelentős különbségeket mutatnak országok, ágazatok és vállalatméretek között. A kis- és középvállalkozások a vizsgált országokban általánosan lemaradnak a nagyobb vállalatoktól a mesterséges intelligencia alkalmazásában. A technológiai hozzáférés ezért csak az egyik tényező. Szükség van megfelelő vállalati adatokra, infrastruktúrára, képzett felhasználókra és olyan folyamatokra is, amelyekbe az új eszközök ténylegesen beépíthetők. A magyar kamara ebből kiindulva gyakorlati ágazati útmutatást, támogatott mesterséges intelligencia jártasságot és a kisebb európai nyelvek helyzetének kezelését is sürgeti.
A magyar nyelv gazdasági tényezővé is válhat
Különösen érdekes magyar szempont a kisebb nyelvek problémája. A magyarhoz, litvánhoz, letthez vagy észthez hasonló nyelvekből lényegesen kevesebb tanítóanyag áll rendelkezésre, mint angolból, ami bizonyos rendszereknél teljesítménykülönbséget okozhat. Vállalati környezetben ez már nem pusztán nyelvtechnológiai kérdés. Ha egy rendszer gyengébben dolgozza fel a magyar dokumentumokat, ügyfélkommunikációt vagy belső vállalati tudást, akkor ugyanaz a technológia eltérő gazdasági értéket teremthet különböző piacokon. Az európai digitális versenyképességhez ezért az is hozzátartozik, hogy a kisebb nyelvi piacok vállalatai ne kerüljenek tartós technológiai hátrányba.
A magyar érték ezúttal az európai gazdasági gondolkodás formálásában jelenik meg
Ez a történet azért tartozik az AI-Magyar Értékek rovatba, mert magyar szakmai munka került egy egész Európát érintő technológiai és gazdasági kérdés elemzésének középpontjába. Az Eurochambres 38 ország kamarai szervezeteit összefogó hálózatában most először történt meg, hogy az MKIK kutatómunkája közvetlenül bővítette a közös szakmai tudásbázist. A valódi érték nem az, hogy magyar szereplők megjelentek egy brüsszeli eseményen, hanem az, hogy adatokat, módszertant és szakpolitikai következtetéseket vittek az európai párbeszédbe. A mesterséges intelligencia korszakában ez a fajta tudástermelés éppúgy nemzetközi versenyképességi tényező lehet, mint maga a technológiafejlesztés.
Forrás: Eurochambres, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
CS.SZ.
(Képeink illusztrációk.)
