A Siemens közel 120, ipari digitalizációban érintett magyarországi vállalat bevonásával végzett felmérése szerint a mesterséges intelligencia elsősorban a tervezésben, a minőségbiztosításban és a gyártásban jelenik meg. A válaszok ugyanakkor egy másik ipari problémát is kirajzolnak: a megkérdezettek több mint négyötöde szakemberhiánnyal küzd, miközben sok vállalat éppen automatizációval és belső hatékonyságnöveléssel próbál reagálni.
Közel 120 digitalizáló ipari vállalat válaszolt
A Siemens szeptemberben online felmérést végzett közel 120, ipari digitalizációban érintett kis-, közepes és nagyvállalat részvételével. A minta a vállalat hírlevél-feliratkozóiból került ki, ezért az eredményeket nem lehet automatikusan a teljes magyar feldolgozóiparra reprezentatív adatként kezelni. Arra azonban alkalmasak, hogy megmutassák, milyen problémákat és technológiai prioritásokat látnak azok a hazai vállalatok, amelyek már aktívan foglalkoznak ipari digitalizációval. A válaszadók fele növekedést vár saját iparágában a következő évben, miközben a vállalatméret jelentősen befolyásolja a kihívások és fejlesztési irányok megítélését.
A mesterséges intelligencia már a gyártási folyamatokba kerül
A válaszok alapján a technológia használata nem kizárólag irodai szövegfeldolgozást vagy adminisztratív automatizációt jelent. A tervezés, a minőségbiztosítás és maga a gyártás azok a területek, ahol a részt vevő vállalatok a legnagyobb arányban alkalmaznak mesterséges intelligencián alapuló technológiákat. A gyakorlatban ez azért fontos, mert ezeken a pontokon már közvetlen kapcsolat alakul ki a digitális elemzés és a fizikai termelés között. Egy tervezési rendszer gyorsíthatja a mérnöki munkát, a gépi látás támogathatja a minőségellenőrzést, az adatvezérelt elemzés pedig segíthet a termelési folyamatok finomhangolásában. A konkrét alkalmazások vállalatonként eltérnek, ezért a felmérésből nem következik, hogy minden résztvevő ugyanolyan fejlett rendszereket használ.
A szakemberhiány továbbra is az egyik legerősebb korlát
A megkérdezett vállalatok több mint négyötöde jelezte, hogy szakemberhiánnyal szembesül. A kisebb cégeknél különösen fontos probléma a szakképzett fizikai munkaerő hiánya, miközben a belső folyamatok automatizálása kiemelt fejlesztési prioritás. A közepes vállalatoknál az energiaárak és a gazdasági bizonytalanság mellett ugyancsak megjelenik a digitalizáció és a mesterséges intelligenciával támogatott automatizáció. A nagyvállalatok esetében pedig a hatékonyságnövelés már kifejezetten a technológiai tervek egyik központi eleme. Ez arra utal, hogy az automatizációt a válaszadók jelentős része nem külön informatikai projektként, hanem a működési problémák kezelésének egyik eszközeként értelmezi.
Budapest és a vidéki ipar között technológiai különbség is látszik
A GyártásTrend október 16-i összefoglalója szerint a fővárosi válaszadók között csak elenyésző arányban vannak olyan cégek, amelyek egyáltalán nem használnak mesterséges intelligenciát, miközben a vidéki vállalatok közel ötöde kifejezetten óvatos az új automatizációs és intelligens technológiákkal kapcsolatban. A munkaerőhiány szerkezete is eltér: Budapesten inkább mérnökökből, projektmenedzserekből és informatikai szakemberekből van hiány, vidéken pedig többek között villanyszerelők, hegesztők és CNC-kezelők pótlása jelent nehézséget. Ez azért stratégiai kérdés, mert ugyanaz az automatizáció más problémára adhat választ egy fejlesztőközpontban és egy vidéki termelőüzemben.
Az adatbiztonság és a megtérülés még fékezi a bevezetést
A technológiát elutasító és döntésüket megindokoló vállalatok elsősorban adatbiztonsági aggályokat és a megtérülés nehéz mérhetőségét nevezték meg. Ez az ipari környezetben különösen fontos. Egy új rendszernek nem elég technológiailag működnie: össze kell kapcsolódnia meglévő termelési rendszerekkel, megfelelő adatokra van szüksége, teljesítenie kell a kiberbiztonsági követelményeket, és üzletileg is indokolható eredményt kell hoznia. A vállalat számára ezért nem az a döntő kérdés, hogy használ-e mesterséges intelligenciát, hanem az, hogy egy pontosan definiált folyamatban képes-e vele selejtet, állásidőt, mérnöki munkaidőt vagy más mérhető költséget csökkenteni.
Az automatizáció a kapacitásproblémák kezelésének eszközévé válik
A felmérés egyik legérdekesebb eredménye, hogy a válaszadók a piaci bizonytalanságra jellemzően nem leépítéssel, hanem belső hatékonyságnöveléssel és automatizációval reagálnának. Ezt nem lehet a teljes magyar iparra általánosítani, de a digitalizációban már érintett cégek körében világos irányt jelez. A mesterséges intelligencia ipari jelentősége így nem elsősorban az ember lecserélésében jelenik meg, hanem abban, hogy a rendelkezésre álló mérnöki és termelési kapacitást hatékonyabban lehessen felhasználni. A következő versenyképességi kérdés az lesz, hogy a vállalatok mennyire képesek az elszigetelt technológiai kísérletekből mérhető eredményt termelő, üzemszerű rendszereket építeni.
Forrás: Siemens, GyártásTrend
CS.SZ.
(Képeink illusztrációk.)
