Október 7-én Budapesten rendezi meg a Magyar Tudományos Akadémia a „MI-ért vagy MI-értünk? Tudomány, kutatás, innováció és a mesterséges intelligencia” című tematikus napot. A program a nagy nyelvi modellektől és kutató ágensektől a kardiológiai előrejelzésen és beszédtechnológián át az intelligens gyártásig vizsgálja, hol tart ma a mesterséges intelligencia, miközben a rendezvény megállapításaiból később stratégiai dokumentum is készül.
Négy óra alatt több tudományterület találkozik az MTA Székházban
A Magyar Tudományos Akadémia hivatalos programja szerint a „MI-ért vagy MI-értünk?” tematikus napot 2026. október 7-én 9 és 13 óra között rendezik meg az MTA Székház Nagytermében, a budapesti Széchenyi István téren. A személyes részvétel regisztrációhoz kötött és a helyek száma korlátozott, ugyanakkor az esemény az Akadémia YouTube-csatornáján élőben is követhető lesz. A programot Pósfai Mihály, az MTA elnöke köszönti, majd Imre Sándor, a Műszaki Tudományok Osztályának elnöke nyitja meg.
A nagy nyelvi modellek után már a kutató ágensek kerülnek napirendre
Prószéky Gábor azt tekinti át, mi történt a nagy nyelvi modellekkel az elmúlt egy-két évben, Benczúr András pedig az AI4Science keretében a mesterséges intelligencia és a kutató ágensek tudományos felhasználásáról tart előadást. Ez utóbbi különösen aktuális kérdés, mert a következő technológiai lépcső már nem kizárólag olyan rendszerekről szól, amelyek kérdésekre válaszolnak. A kutató ágensek összetettebb feladatokat bonthatnak részekre, információt gyűjthetnek, eszközöket használhatnak és több lépésből álló munkafolyamatokat támogathatnak, ami a tudományos kutatás szervezésére is hatással lehet.
Az egészségügyben az előrejelzés, a nyelvnél a beszéd kerül fókuszba
Németh Géza a beszédtechnológia jelenlegi helyzetét mutatja be, Kosztin Annamária pedig arról beszél, milyen szerepet kaphat a mesterséges intelligencia a kardiológiai betegek kimenetelének előrejelzésében. Horváth Gábor előadása külön irányt képvisel, mert az anomáliadetektálást helyezi előtérbe, kifejezetten a nagy nyelvi modelleken túli mesterségesintelligencia-módszerekre irányítva a figyelmet. A három téma együtt fontos üzenetet hordoz: a mesterséges intelligencia fejlődése nem azonos a generatív rendszerek fejlődésével, hiszen az ipari és tudományos gyakorlatban számos más modellcsalád és elemzési módszer is meghatározó.
Az intelligens gyártás külön helyet kap a tudományos programban
Monostori László, a HUN-REN SZTAKI főigazgatója az intelligens gyártás fejlődési ívét, jelenlegi helyzetét, valamint a következő kihívásokat és lehetőségeket mutatja be. Ez a blokk a vállalati döntéshozók számára különösen releváns, mert a mesterséges intelligencia ipari értéke nem egyetlen modell teljesítményén múlik. Szenzorok, gyártási adatok, automatizált rendszerek, minőségellenőrzés, karbantartás és emberi döntések együttes működését kell úgy összehangolni, hogy a technológia üzemi környezetben is megbízható legyen. Az intelligens gyártás ezért jól mutatja, hogyan válik a mesterséges intelligencia kutatási kérdésből mérnöki és gazdasági problémává.
Kutatók és startupalapítók ugyanahhoz az asztalhoz ülnek
A HUN-REN SZTAKI szeptember 18-i programösszefoglalója szerint a témanapot a „Kutatás és innováció az AI korában” című kerekasztal zárja. A résztvevők között Ligeti-Nagy Noémi, Jelasity Márk, a Gravity R&D alapítója, Tikk Domonkos, a Reasonable alapítója, Huszár Ferenc, valamint Pléh Csaba szerepel, a beszélgetést Varga Pál moderálja. A résztvevői kör tudatosan kapcsolja össze az akadémiai kutatást, a vállalkozói tapasztalatot és a technológiai fejlesztést. Ez azért lehet értékes, mert a mesterséges intelligencia körüli legnehezebb kérdések egyre kevésbé oldhatók meg kizárólag egyetlen tudományterület vagy vállalati funkció nézőpontjából.
A rendezvény után is folytatódik a munka
A témanap nem egyszeri előadássorozatként zárul. A program megállapításai az MTA tematikus napjaihoz kapcsolódó fehér könyv sorozat egy stratégiai dokumentumának alapjául szolgálnak majd. Ez ad külön súlyt az eseménynek: az elhangzó szakmai álláspontokból később olyan összefoglaló születhet, amely a mesterséges intelligencia tudományos, innovációs és társadalmi kérdéseinek hosszabb távú értelmezéséhez is hozzájárul. Magyar vállalatvezetőknek, kutatóknak és technológiai döntéshozóknak ezért nemcsak az egyes előadások miatt érdemes figyelniük az október 7-i programot, hanem azért is, mert jól kirajzolhatja, milyen kérdéseket tekint ma stratégiai jelentőségűnek a hazai tudományos közösség.
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia, HUN-REN SZTAKI
(Képeink illusztrációk.)
CS.SZ.
