2030-ra Közép-Európa vezető, mesterséges intelligenciára építő műszaki egyeteme lenne a BME

A BME szeptember 28-i összefoglalója szerint Charaf Hassan az úgynevezett mesterséges intelligenciára felkészült felsőoktatást jóval tágabban értelmezi egyszerű technológiai beruházásoknál. Ehhez megfelelő szakemberekre, infrastruktúrára, adatokra, kutatási kapacitásra, biztonságos működésre és vállalati, állami, illetve egyetemi együttműködésre egyszerre van szükség. A rektor szerint a felsőoktatás szerepe is változik: az oktatás és alapkutatás mellett fejlesztési feladatok, új képzések és hazai, illetve európai technológiai projektek is egyre fontosabbá válnak.

A stratégia nem teljesen új alapokról indul. Az egyetem jelenleg mintegy száz, mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatócsoporttal dolgozik, miközben ezen a területen a képzési kínálatát is tovább fejleszti. Ez különösen fontos, mert a mesterséges intelligencia egyre kevésbé önálló informatikai szakterületként jelenik meg. Mérnöki modellezésben, energetikában, járműtechnikában, kommunikációban, automatizálásban és számos más tudományterületen is kutatási eszközzé válhat, ezért a valódi intézményi előnyt az adhatja, ha a tudás több karon és szakterületen egyszerre épül be a munkába.

A BME elképzelésében a jövő mérnökének értenie kell, hogyan működik az általa használt intelligens rendszer, milyen hibahatárokkal dolgozik, és hogyan ellenőrizhető az eredménye. A hallgatók saját intelligens ágenseket is építhetnek, miközben az egyetem 5G-hálózata, nemzeti laboratóriumai és ipari kutatás-fejlesztési laborjai gyakorlati tesztkörnyezetet teremtenek. Ez azért lényeges, mert egy generált válasz elfogadása és egy megbízható mérnöki rendszer megtervezése két teljesen különböző kompetenciaszint. A matematika, modellalkotás és rendszerszintű gondolkodás jelentősége ezért nem csökken, hanem éppen felértékelődik.

Az ITBUSINESS Data & Technology 2026 hivatalos programja alapján a szeptember 25-i konferencia központi kérdései között szerepelt a mesterséges intelligenciára felkészült szervezet, az intelligens ágensek, a szabályozatlan eszközhasználat, valamint az adat- és technológiai szuverenitás is. Az egyetemek és a vállalatok problémái ezen a ponton egyre közelebb kerülnek egymáshoz: mindkét oldalon rendezett adatokra, ellenőrizhető rendszerekre, megfelelő szakértelemre és világos felelősségi keretekre van szükség. Egy műszaki egyetem ezért közvetlenül befolyásolhatja azt is, milyen felkészültséggel lépnek majd be a fiatal mérnökök a magyar vállalatokhoz.

Fontos különbséget tenni a jelenlegi teljesítmény és a 2030-ra kitűzött cél között. A BME ma nem állítja magáról, hogy már Közép-Európa vezető, mesterséges intelligenciára építő műszaki egyeteme lenne. Ezt az állapotot hosszú távú intézményi célként fogalmazta meg, amelyhez az oktatás, kutatás, innováció és belső működés további átalakítása szükséges. A következő években ezért nem maga a stratégiai mondat lesz az igazán érdekes, hanem az, hány új képzés, kutatás, ipari együttműködés és működő technológiai projekt épül rá.

Külön előny, hogy a történet középpontjában nem egy importált alkalmazás bevezetése, hanem magyar mérnöki és tudományos kompetencia rendszerszintű fejlesztése áll. A mintegy száz kutatócsoport, a saját laboratóriumi infrastruktúra, az ipari kapcsolatok és a gyakorlati mérnökképzés együtt teremtheti meg annak lehetőségét, hogy a magyar szakemberek ne csak használói legyenek a következő technológiai korszak eszközeinek. A valódi értéket az fogja bizonyítani, ha ebből ellenőrizhető kutatási eredmények, magyar fejlesztések és magasabb hozzáadott értékű vállalati tudás születik.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ITBUSINESS

(Képeink illusztrációk.)

CS.SZ.

Megosztás