Az 5th International Conference on Cognitive Mobility, vagyis a CogMob 2026 október 8-9-én a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon hozza össze a közlekedés, a járműipar, a logisztika és a kutatás szakembereit. A konferencia központi kérdése már nem egyszerűen az, hogyan automatizálható egy jármű, hanem az, hogyan működhet együtt a mesterséges intelligencia, az emberi döntéshozatal és a közlekedési infrastruktúra egy összekapcsolt rendszerben.
Két nap a kognitív mobilitás körül Budapesten
A CogMob 2026 hivatalos programja szerint az ötödik International Conference on Cognitive Mobility október 8-9-én várja a szakmai közönséget a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon. A program plenáris előadásokat, tudományos és technikai szekciókat, demonstrációkat, workshopot és szakmai díjátadót is tartalmaz. A rendezvény fókusza jóval szélesebb az autonóm járműveknél: a mesterséges intelligenciával támogatott döntéshozás, az ember és gép közötti együttműködés, az intelligens városi infrastruktúra, a logisztika, a kapcsolt járművek, a felhasználói élmény, valamint a fenntarthatóság és szabályozás egyaránt a napirenden szerepel. A helyszínválasztás egyben erős ipari kötődést is ad az alapvetően tudományos konferenciának.
A jármű helyett már a teljes közlekedési rendszer válik intelligenssé
A kognitív mobilitás megközelítése abból indul ki, hogy a közlekedés nem különálló járművek összessége, hanem emberekből, gépekből, infrastruktúrából és adatokból álló összekapcsolt rendszer. Egy autonóm jármű döntése például nem értelmezhető kizárólag a fedélzeti algoritmus szintjén, ha közben figyelmen kívül hagyjuk az utas viselkedését, a környező forgalmat, az infrastruktúrát vagy az emberi reakcióidőt. A konferencia ezért az emberi és mesterséges megismerést ugyanazon mobilitási ökoszisztéma részeként vizsgálja. Ide tartozik a gép és ember közötti kapcsolat, a viselkedésmodellezés, a kognitív ergonómia és az adaptív felületek fejlesztése is. Ez a szemlélet azért válik egyre fontosabbá, mert a közlekedés automatizálásával párhuzamosan azt is meg kell határozni, mikor és milyen módon kerül döntési helyzetbe az ember.
Ipar és kutatás ugyanabban a programban
A meghirdetett előadók között Zoltán Szőke a Boschtól, Hans Peter Kemser a BMW-től, Bálint Vető a MOL Limótól, Dr. Mária Szalmáné Csete a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, valamint Adrienn Martonfalvi a Hitachi Railtől is szerepel. Ez a névsor jól mutatja a rendezvény kettős karakterét: a tudományos kutatási kérdések mellett azok a vállalati problémák is megjelennek, amelyeknél a technológiának valós közlekedési környezetben kell működnie. A párhuzamos tudományos és technikai szekciók azért lehetnek különösen értékesek, mert ugyanazt a problémát eltérő oldalról közelíthetik meg a kutatók, járműipari mérnökök, mobilitási szolgáltatók és infrastruktúrával foglalkozó szakemberek.
A logisztikától az intelligens városig ugyanaz az adatfolyam válik kulcsfontosságúvá
A CogMob témái között az intelligens ellátási láncok, az autonóm kézbesítési rendszerek és a prediktív elemzés éppúgy szerepelnek, mint az adatvezérelt városi infrastruktúra vagy a multimodális közlekedéstervezés. Ezekben a rendszerekben a mesterséges intelligencia értéke abból származhat, hogy nagy mennyiségű, folyamatosan változó adatból képes mintázatokat azonosítani és döntéseket támogatni. A logisztikában ez segítheti a várható fennakadások felismerését vagy az útvonalak tervezését, városi környezetben pedig a különböző közlekedési módok összehangolását. A technológiai kihívás ezért egyre kevésbé egyetlen algoritmus teljesítménye, sokkal inkább az, hogy a járművek, szolgáltatók és infrastruktúrák megbízhatóan tudjanak adatot cserélni, miközben a döntések biztonságosak és értelmezhetők maradnak.
Az emberi tényezőt nem lehet kivenni az autonóm mobilitásból
A Közlekedéstudományi Egyesület eseményismertetője alapján a konferencia a digitalizáció és a mesterséges intelligencia mellett az autonóm rendszereket és az intelligens városi közlekedést is kiemelten kezeli. Ezt egészíti ki a hivatalos tematika biztonsági, etikai és felhasználói szempontokkal. Minél nagyobb döntési jogkört kapnak az automatizált rendszerek, annál fontosabbá válik ugyanis annak meghatározása, hogy mikor szükséges emberi beavatkozás, hogyan értelmezi az ember a rendszer jelzéseit, és milyen terhelést jelent számára a részben automatizált környezet. A járműiparban és közlekedésben ez nem elméleti kérdés: egy rosszul kialakított ember-gép kapcsolat akkor is biztonsági kockázatot teremthet, ha az alapul szolgáló algoritmus technikailag magas szinten működik.
Magyar szakemberek számára közvetlen ipari jelentősége lehet a konferenciának
A CogMob 2026 a mesterséges intelligenciát olyan területen tárgyalja, ahol Magyarországon jelentős mérnöki, kutatási, járműipari, közlekedési és logisztikai kompetenciák találkoznak. A budapesti helyszín lehetőséget ad arra, hogy magyar kutatók és vállalati szakemberek nemzetközi szereplőkkel egy helyen vizsgálják az autonóm rendszerek, az intelligens infrastruktúra és az emberközpontú technológia kérdéseit. A rendezvény legfontosabb üzenete üzleti szempontból az lehet, hogy a mobilitás digitalizációja már nem választható szét járműfejlesztésre, logisztikára és informatikára. Azok a vállalatok és kutatóhelyek kerülhetnek jobb pozícióba, amelyek ezeket a rendszereket összekapcsolva képesek értelmezni és fejleszteni.
Forrás: CogMob 2026, Közlekedéstudományi Egyesület, Gépipari Tudományos Egyesület
CS.SZ.
(Képeink illusztrációk.)
