Két magyar középiskolás, Tédi Bálint és Ungár Vince ezüstérmet szerzett a 2026. augusztus 2-8. között Asztanában megrendezett 3. Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Olimpián. A négyfős magyar csapat eredménye mögött több lépcsős hazai válogatási és felkészítési rendszer áll, amely már középiskolás korban a gépi tanulás, a számítógépes látás és a természetes nyelvfeldolgozás gyakorlati problémáival dolgoztatja a diákokat.
Két ezüstérem Asztanából
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem augusztus 11-i beszámolója szerint Tédi Bálint és Ungár Vince ezüstéremmel zárta a kazahsztáni versenyt. Tédi Bálint a Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium, Ungár Vince pedig a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium diákja. A négyfős magyar csapatban Jurácsik Marcell, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium tanulója és Szekeres Linda, a Budapest XVII. Kerületi Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium diákja is helyet kapott. A felkészítést Gulyás László Csaba és Szalay Gergő segítette. A hivatalos eredménylista Tédi Bálintot és Ungár Vincét egyaránt az ezüstérmesek között tartja nyilván.
Nem tankönyvi kérdéseket kellett megoldani
A Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Olimpia hivatalos összefoglalója szerint a versenyzők két versenynapon összesen hat feladaton dolgoztak, amelyek a gépi tanulástól és a számítógépes látástól a természetes nyelvfeldolgozáson át a multimodális rendszerekig több területet lefedtek. A feladatok között mesterséges intelligenciával generált szövegek felismerése, összekevert párbeszédek helyreállítása, beágyazási reprezentációk alkalmazása és képfelismerő modellek megtévesztése is szerepelt. A program csapatfeladata humanoid robotokhoz kapcsolódó megoldások kidolgozásával egészítette ki az egyéni versenyt.
Több fordulón át vezetett az út a magyar csapatba
A nemzetközi szereplést komoly hazai kiválasztás előzte meg. A 2026-os magyar program online selejtezőjében két adatfeldolgozási feladaton dolgoztak a jelentkezők, majd az ELTE lágymányosi campusán rendezett országos döntőben elméleti forduló, gépi tanulási, számítógépes látási és természetes nyelvfeldolgozási feladatok következtek. A legjobbak ezután felkészítőtáborba jutottak, amelynek záró fordulója döntötte el a nemzetközi csapat összetételét. A rendszer így nem egyetlen versenynapon keresi a legjobbakat, hanem egymásra épülő feladatokon keresztül méri a tudást és a problémamegoldó képességet.
Olyan problémák jelennek meg, amelyekkel a kutatás is foglalkozik
A magyar válogató feladatai jól mutatják, milyen messz került ez a terület a hagyományos iskolai informatikától. A versenyzőknek többek között zajos adatokkal, modellhibákkal, képek osztályozásával, szöveggenerálással és folyamatos tanulással kellett foglalkozniuk. Az egyik feladatban például egy már betanított képfelismerő rendszert kellett új kategóriákkal bővíteni úgy, hogy közben a korábban megtanult ismeretek ne vesszenek el. Más esetben kevés címkézett adatból kellett hatékony osztályozót kialakítani. Ezek a problémák ugyan játékos versenykörnyezetben jelennek meg, de mögöttük a korszerű mesterséges intelligencia fejlesztésének valós szakmai kérdései állnak.
A két érem mögött egy hazai tehetséggondozási rendszer áll
Magyar szempontból ezért az eredmény értéke túlmutat a két ezüstérmen. Az ELTE Informatikai Kara, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság és a hazai diákolimpiai program olyan felkészítési útvonalat épített ki, amelyben a középiskolások a selejtezőtől a személyes döntőn és a felkészítőtáboron át juthatnak el a nemzetközi mezőnyig. A 2026-os országos döntőbe kilenc különböző városból húsz diák jutott be. Ez azért lényeges, mert a mesterséges intelligenciához szükséges tudás fejlődése nem kizárólag egyetemi vagy vállalati környezetben kezdődhet el: a megfelelően felépített tehetséggondozás már jóval korábban képes magas szakmai szintre emelni a legmotiváltabb fiatalokat.
Magyar érték a következő generáció felkészítésében
Tédi Bálint és Ungár Vince asztanai ezüstérme kézzelfogható eredménye annak, hogy magyar középiskolások nemzetközi szinten is versenyképes tudást képesek felépíteni a mesterséges intelligencia gyorsan változó területén. Hosszabb távon azonban legalább ilyen fontos az a szakmai közeg, amely körülöttük kialakul: válogatók, felkészítők, egyetemi mentorok és nyilvánosan elérhető tananyagok kapcsolják össze a tehetségeket a korszerű technológiai tudással. A valódi magyar érték ebben nem pusztán az érem, hanem az a képesség, hogy a következő generáció már fiatalon megtanulja nemcsak használni, hanem elemezni, tesztelni és továbbfejleszteni is a mesterséges intelligencia rendszereket.
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem, International Olympiad in Artificial Intelligence, Hungarian Artificial Intelligence Olympiad
CS.SZ.
