Elkészült az Okos Gazda Szeme, vagyis az IntelliFarmMoo magyar döntéstámogató rendszer prototípusa, amely videó-, akusztikai, genomikai és termelési adatokat kapcsol össze a tejtermelő tehenészetek működésének elemzéséhez. A helyszínen futó mesterséges intelligencia napi 24 órában dolgozhat az állatok azonosításán és megfigyelésén, miközben az állategészségügyi problémák korábbi felismerésétől a takarmányozásig és a gazdaságosságig öt kulcsterületet kapcsol egyetlen adatvezérelt rendszerbe.
Elkészült a magyar tehenészeti döntéstámogató rendszer prototípusa
A Szegedi Tudományegyetem szeptember elején jelentette be, hogy a Milkmen Földesi Kft.-vel közös projekt eredményeként elkészült az IntelliFarmMoo prototípusa. A fejlesztésben az egyetem Mezőgazdasági Kara és Természettudományi és Informatikai Karának Szoftverfejlesztési Tanszéke vett részt, a genomikai vizsgálatokba pedig a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja kapcsolódott be. Fontos időbeli pontosítás, hogy nem most indult projektről van szó: a 24 hónapos fejlesztési program 2026. június 30-án lezárult, a kész prototípus eredményeit és hasznosítási terveit szeptember elején hozták nyilvánosságra.
Nem egyetlen kamera figyeli az állatokat
A fejlesztés technológiai érdekességét a különböző adatforrások egyesítése adja. A rendszer videó- és akusztikai megfigyelést, genomikai információkat és a gazdaság termelése során keletkező adatokat kapcsol össze. Az SZTE gépilátás-platformjára épített multimodális érzékelőrendszer a hét minden napján, napi 24 órában gyűjthet információt, amelynek egy részét már a helyszínen futó mesterségesintelligencia-eljárások dolgozzák fel. Ezzel a technológia nem csupán rögzíti, mi történik az istállóban, hanem az adatokból olyan mintázatokat próbál kinyerni, amelyek egy gazdasági vagy állategészségügyi döntéshez használhatók.
Öt terület kerül egy közös adatmodellbe
Az IntelliFarmMoo az állategészségügyet, a takarmányozást, az egyedi állatazonosítást, az állatjólétet és a gazdaságosságot kapcsolja össze. A rendszer támogatja az állatok képi azonosítását és nyomon követését, miközben a fejlesztők a tőgygyulladás és a lábvégbetegségek korai felismerését is a célok közé sorolják. Ez ipari szempontból lényeges, mert egy nagyobb állományban már kis teljesítményromlás, egészségügyi probléma vagy takarmányozási eltérés is számottevő gazdasági következménnyel járhat. A folyamatos megfigyelés értéke éppen abban lehet, hogy az ember számára nehezen észlelhető változásokat hamarabb jelezze.
A helyben futó mesterséges intelligencia gyakorlati előnyt adhat
Egy folyamatos kamerás és akusztikai rendszer óriási adatmennyiséget termelhet. Ha minden nyers felvételt távoli adatközpontba kellene továbbítani, az jelentős hálózati és informatikai erőforrást igényelne. A helyszínen történő feldolgozás lehetővé teszi, hogy bizonyos elemzéseket már a gazdaságban elvégezzen a rendszer, és csak a szükséges információ vagy riasztás kerüljön tovább. Ez ugyanaz az úgynevezett peremhálózati logika, amely a gyártásban, logisztikában és más intelligens ipari rendszerekben is egyre fontosabbá válik. A mezőgazdaság ebben az értelemben már nem különálló világ, hanem az ipari digitalizáció egyik következő terepe.
Szabadalmi bejelentés és közel 430 millió forintos támogatás áll a fejlesztés mögött
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nyilvántartása szerint az IntelliFarmMoo projekt 597 383 306 forintos összköltséggel és 429 305 648 forint szerződött támogatással valósult meg. A projekt eredményének egy részére a konzorcium szabadalmi bejelentést tett a tejelő szarvasmarhák sántaságának és tőgybetegségeinek előrejelzésére szolgáló rendszerrel és eljárással kapcsolatban. Elkészült az üzleti hasznosíthatósági dokumentáció is, amely a későbbi értékesítés alapját teremtheti meg. A megfogalmazás itt fontos: szabadalmi bejelentésről, nem megadott szabadalomról, és elkészült prototípusról, nem széles körben bevezetett késztermékről beszélünk.
A következő próba már nem a laborban, hanem a piacon következik
Az IntelliFarmMoo mostani eredménye azért érdekes a magyar ipar számára, mert megmutatja, hogyan kapcsolható össze egy hagyományos termelőágazat a gépi látással, szenzorikával, genomikával és helyben futó mesterséges intelligenciával. A technológia valódi értékét ugyanakkor a következő szakasz fogja bizonyítani. Meg kell mutatni, hogy különböző méretű és eltérő tartási technológiát használó gazdaságokban is megbízhatóan működik, elég pontosan jelzi a problémákat, és a bevezetés költsége mérhető gazdasági előnnyel térül meg. Ha ez sikerül, az Okos Gazda Szeme nemcsak egy kutatás-fejlesztési projekt eredménye lehet, hanem magyar agrártechnológiai termékké is válhat.
Forrás: Szegedi Tudományegyetem, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
(Képeink illusztrációk.)
CS.SZ.
