Új részletek jelentek meg Magyarország európai mesterséges intelligencia-gigagyár programhoz történő csatlakozásáról. A jelenlegi terv szerint hazánk egy lengyel vezetésű konzorciumban vesz részt, két lépcsőben összesen mintegy 125 millió eurós hozzájárulással, miközben a cél az, hogy magyar kutatók, vállalkozások és intézmények is hozzáférhessenek a következő generációs modellekhez szükséges nagyléptékű számítási kapacitáshoz.
Két lépcsőben épül fel a magyar részvétel
Az eGov Hírlevél augusztus 23-án közölt interjúja szerint Magyarország egy lengyel vezetésű konzorciumhoz csatlakozik. A tervezett magyar hozzájárulás első szakasza 25 millió euró, amelyet később további 100 millió euró követhet az infrastruktúra fejlesztésére. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter az interjúban arról is beszélt, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó magyar fejlesztésekre a következő években összességében 500 millió eurós keret állhat rendelkezésre. A jelenlegi megállapodás nem magyarországi gigagyár felépítéséről szól: ilyen hazai központ lehetősége csak egy későbbi fázisban merülhet fel.
A gigagyár valójában hatalmas számítási infrastruktúra
A mesterséges intelligencia-gigagyár elnevezés mögött nem hagyományos gyártócsarnok áll. Ezek a létesítmények nagyszámú korszerű számítási processzort, nagy sebességű hálózatokat, felhő- és szoftveres infrastruktúrát, adattárolást és energiahatékony adatközpontokat kapcsolnak össze. A cél, hogy olyan fejlett modellek tanítását, finomhangolását és futtatását is lehetővé tegyék, amelyek erőforrásigénye már jóval meghaladja egy átlagos vállalat saját informatikai infrastruktúrájának lehetőségeit. A magyar kormány korábbi tájékoztatása több mint százezer processzoros szuperszámítógépes kapacitáshoz történő érdemi hozzáférés lehetőségéről szólt.
Több mint 30 milliárd eurós európai technológiai hullám indulhat
Az Európai Bizottság július 30-i felhívása alapján legfeljebb hét mesterséges intelligencia-gigagyár jöhet létre Európában. Az ipar által vezetett programhoz legfeljebb 10 milliárd euró uniós és nemzeti közfinanszírozás társulhat, amely legalább 20 milliárd euró magántőkét mozgósíthat. A teljes beruházási volumen így meghaladhatja a 30 milliárd eurót. A tervezett infrastruktúrához startupok, növekvő technológiai vállalkozások, kis- és középvállalkozások, ipari cégek, kutatóhelyek és közintézmények is hozzáférhetnek majd.
A magyar iparnak nem saját modellt kell építenie ahhoz, hogy profitáljon
A gigagyár-program ipari jelentőségét nem az adja, hogy minden magyar vállalat saját nagy nyelvi modellt kezd majd tanítani. A nagy teljesítményű számítási infrastruktúra felhasználható speciális ipari modellek fejlesztésére, finomhangolásra, szimulációra, gépi látási rendszerekre, kutatás-fejlesztésre és nagyméretű adatelemzésre is. Az ilyen kapacitáshoz való hozzáférés különösen azoknak a cégeknek lehet fontos, amelyek rendelkeznek iparági adatokkal és mérnöki tudással, de egy saját nagyléptékű számítási környezet felépítése gazdaságilag nem lenne reális. A potenciális előny ezért elsősorban a belépési költség és az infrastruktúra-korlát csökkentésében rejlik, nem automatikus üzleti sikerben.
A verseny még nem dőlt el
Az európai pályázat jelenleg nyitott, a benyújtási határidő 2026. november 12. A sikeres gigagyár-projektek kiválasztását 2027 elejére tervezik, működésük pedig a kiválasztást követően várhatóan 18 hónapon belül indulhat. Vagyis még nem elkészült infrastruktúráról beszélünk, hanem egy most szerveződő európai beruházási programról. Magyarország számára ezért a konzorciumi részvétel értéke csak akkor válik igazán mérhetővé, amikor látható lesz, milyen konkrét számítási kapacitásokhoz, milyen feltételekkel és mely hazai vállalati vagy kutatási szereplők férhetnek hozzá.
A technológiai versenyképesség egyik új alaprétege épül
A mesterséges intelligencia ipari alkalmazása sokáig elsősorban algoritmusokról, adatokról és szakemberekről szólt. A legnagyobb modellek korszakában ehhez egy negyedik tényező társult: a számítási infrastruktúra. A magyar részvétel akkor hozhat valódi gazdasági értéket, ha a megszerzett kapacitásból ténylegesen elérhető szolgáltatás lesz a hazai kutatók, startupok és ipari vállalatok számára. A 125 millió eurós belépés ezért nem önmagában technológiai siker, hanem stratégiai lehetőség. A következő évek feladata annak bizonyítása lesz, hogy ebből a lehetőségből magyar fejlesztések, termékek és magasabb hozzáadott értékű vállalati alkalmazások is születnek.
Forrás: eGov Hírlevél, Magyarország Kormánya, Európai Bizottság, EuroHPC Joint Undertaking, HUN-REN SZTAKI
CS.SZ.
