Közel két hónapon át dolgozott Japánban dr. Hajdu Csaba, a Széchenyi István Egyetem kutatója, aki a Nagojai Műszaki Egyetem Kato Laboratóriumában fejlesztette tovább saját HyMeKo keretrendszerét. A kutatás az összetett rendszerek strukturált leírását kapcsolja össze a mesterséges intelligencia és a robotika problémáival, miközben a szakmai út egy hosszabb távú magyar-japán együttműködés alapjait is megerősítette.
Magyar kutató egy japán mesterséges intelligencia-műhelyben
A Széchenyi István Egyetem beszámolója szerint dr. Hajdu Csaba a Pannónia Ösztöndíjprogram támogatásával kapcsolódott be a Shohei Kato professzor által vezetett nagojai kutatócsoport munkájába. A laborban a mesterséges intelligencia, a robotika és az összetett rendszerek strukturált reprezentációja áll a kutatások középpontjában. A győri szakember nem egyszerű tanulmányúton vett részt, hiszen saját kutatási kérdéseivel érkezett, azokat a helyszínen kísérleti munkával folytatta, majd a program végén az elért eredményekről és az ezekből következő új kutatási irányokról is beszámolt.
A HyMeKo az összetett kapcsolatok leírására keres megoldást
Hajdu Csaba munkájának középpontjában a HyMeKo, teljes nevén Hypergraph Model Cognition Framework áll. A hozzá kapcsolódó 2026-os tudományos munka egy olyan formális leírónyelvet mutat be, amely hipergráfokra épít. A hagyományos gráfokban egy kapcsolat jellemzően két elemet köt össze, miközben egy hipergráf egyetlen kapcsolatban több szereplőt vagy objektumot is képes kezelni. Ez különösen hasznos lehet olyan rendszereknél, ahol sok egymással összefüggő komponens működését kell egységesen leírni. A publikáció robotikai rendszereket, neurális hálózati architektúrákat és strukturált nagy nyelvi modell promptokat is felsorol az alkalmazási példák között.
Két szeminárium dokumentálja a japán együttműködést
A Nagojai Műszaki Egyetem összefoglalója megerősíti, hogy Hajdu Csaba június 17-én és július 30-án is nemzetközi kutatási szemináriumon szerepelt. Előadásának címe a HyMeKo strukturált rendszerek reprezentációjára és tanulására használható hipergráfos megközelítésére utalt. A két időpont jól kirajzolja a kutatói út ívét: a nyár eleji szakmai bemutatkozást heteken át tartó közös munka követte, majd a záró szeminárium már a továbbfejlesztett kutatási irányokról szólt. A japán intézmény saját dokumentációja így függetlenül is igazolja a magyar kutató nagojai szakmai jelenlétét.
A robotok világában gyorsan összetetté válnak a kapcsolatok
Egy robot működésének leírásakor nem elegendő pusztán felsorolni a szenzorokat, motorokat vagy mechanikai elemeket. A rendszernek azt is tudnia kell, hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz, milyen szerepet töltenek be, milyen irányú függőségek vannak közöttük és hogyan változik az egész struktúra különböző állapotokban. Hasonló probléma jelenik meg a mesterséges intelligencia rendszereknél is, ahol modellek, adatok, komponensek és kontextusok bonyolult hálózatát kell kezelni. A HyMeKo kutatási értékét ezért nem egy látványos végfelhasználói alkalmazás adja, hanem az a törekvés, hogy az ilyen összetettséget formálisan, újrafelhasználható és géppel feldolgozható módon lehessen reprezentálni.
A japán kapcsolat a kutatóút után is folytatódik
A nagojai munka nem zárult le Hajdu Csaba hazatérésével. A győri kutató és Kato professzor online formában folytatják az együttműködést, a következő lehetséges lépések között pedig új gépi tanulási és robotikai kísérletek, közös publikációk, hallgatói mobilitás és hosszabb távon közös témavezetés is szerepel. Fontos ugyanakkor, hogy ezek egy része még következő lépés, nem lezárt eredmény. A jelenlegi fejlemény valódi értéke abban áll, hogy egy magyar kutatási irány egy erős nemzetközi laboratóriumban kapott gyakorlati tesztelési és továbbfejlesztési lehetőséget.
Magyar érték, amely nem áll meg az országhatáron
Dr. Hajdu Csaba története jól mutatja, hogy a magyar mesterséges intelligencia-kutatás értéke nem kizárólag hazai projektekben mérhető. Egy Győrben fejlesztett tudományos megközelítés Nagojában folytatódott, majd a két intézmény közötti együttműködés alapjává vált. A HyMeKo ma még kutatási keretrendszer, nem kész ipari termék, ezért jelentőségét sem érdemes túlértékelni. Az viszont már most kézzelfogható eredmény, hogy magyar szakmai tudás kapcsolódott be egy japán mesterségesi ntelligencia- és robotikai műhely munkájába, és ebből további közös kutatások születhetnek. Pontosan az ilyen nemzetközileg mozgó tudás teszi a magyar kutatói teljesítményt hosszú távon értékessé.
Forrás: Széchenyi István Egyetem, Nagoya Institute of Technology, Acta Polytechnica Hungarica
CS.SZ.
