Három, közvetlenül a robotikához, autonóm rendszerekhez és gyártási mesterséges intelligenciához kapcsolódó magyar kutatóprogram összesen 4,8 milliárd forint támogatást kapott a Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok új körében. A friss döntés a humanoid robotok skálázható gyártásától az autonóm mobil rendszereken át a gyártásban alkalmazható intelligens ágensekig olyan technológiákat helyez fókuszba, amelyek a következő évek ipari automatizálásának meghatározó területei lehetnek.
Három programra összesen 4,8 milliárd forint jut
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal augusztus 27-én közzétett támogatási döntése szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1,5 milliárd forintot kap a humanoid robotika szenzorikai, mesterséges intelligencia- és skálázható gyártási kutatásaira. A HUN-REN SZTAKI két további programja összesen 3,3 milliárd forintos támogatásban részesül: 2 milliárd forint jut kooperatív és robusztus autonóm mobil rendszerekre, 1,3 milliárd pedig ágens alapú mesterséges intelligencia fejlesztésére az egészségügy és a gyártás területén. A három projekt így együtt 4,8 milliárd forintos kutatás-fejlesztési keretet jelent.
A humanoid robotnál már a gyárthatóság is kutatási kérdés
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új programjának hivatalos címe külön is kiemeli a szenzorikát, a mesterséges intelligenciát és a skálázható gyártást. Ez fontos ipari váltást jelez: egy humanoid robot prototípusának elkészítése és nagyobb darabszámban, reprodukálható minőségben történő előállítása két külön mérnöki probléma. A Pázmány Protetika Labor jelenleg is biomimetikus robotkezekkel, 3D nyomtatott csontszerkezetekkel, textilalapú mesterséges szövetekkel, mozgásrögzítő kesztyűkkel és automatizált gyártási munkafolyamatokkal foglalkozik. Az egyetem saját leírása szerint a kutatások egyik célja éppen az iparosításhoz és skálázható gyártáshoz szükséges technológiák fejlesztése.
Az autonóm robotoknak együtt is kell tudniuk működni
A HUN-REN SZTAKI 2 milliárd forintos programja már a kooperatív és robusztus autonóm mobil rendszereket helyezi középpontba. Az ipari automatizálás következő szintjén nem egyetlen, rögzített helyen dolgozó robot mozgását kell megtervezni, hanem több autonóm egységnek kell megosztania egymással az információkat, alkalmazkodnia a környezet változásaihoz és összehangolnia a feladatait. A kutatóintézet SmartFactory infrastruktúrájában már ma is működik autonóm mobil robotflotta és olyan gyártásirányítási rendszer, amely támogatja az autonóm egységek koordinációját. Az új program ezt a kompetenciát viheti tovább egy összetettebb kutatási irányba.
A gyártásban az intelligens ágens nem egyszerű chatbot
A harmadik program 1,3 milliárd forintos támogatást kapott ágens alapú mesterséges intelligencia kutatására az egészségügy és a gyártás területén. Ipari környezetben egy ilyen rendszer értéke nem abban rejlik, hogy természetes nyelven válaszol kérdésekre. Egy intelligens ágens több adatforrást és szoftveres eszközt használhat, feladatokat bonthat lépésekre, gyártási információkat elemezhet, javaslatokat készíthet, vagy meghatározott jogosultságok mellett folyamatokat indíthat. A kutatási kihívás ugyanakkor jóval nagyobb, mint egy irodai alkalmazásnál: egy gyártási környezetben a hibás döntés fizikai folyamatra, berendezésre vagy termelési eredményre is hatással lehet.
Nem kész termékek kaptak pénzt, hanem többéves kutatási programok
A támogatási döntést fontos pontosan értelmezni. Nem arról van szó, hogy 4,8 milliárd forintért rövid időn belül humanoid robotok jelennek meg a magyar gyárakban. A Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok program alapkutatást, alkalmazott ipari kutatást és kísérleti fejlesztést támogat, a projektek futamideje pedig 36-48 hónap lehet. A mostani döntés ezért kutatási kapacitást és fejlesztési lehetőséget teremt. Hogy ebből később milyen piaci termékek, ipari bevezetések vagy új vállalkozások születnek, azt csak a következő évek eredményei alapján lehet majd megítélni.
Magyarország számára a fizikai mesterséges intelligencia lehet az egyik legerősebb ipari irány
A három program együtt azért figyelemre méltó, mert ugyanannak a technológiai átalakulásnak három rétegét célozza. A humanoid robotika a fizikai hardvert, érzékelést és gyárthatóságot fejleszti, az autonóm mobil rendszerek a robotok együttműködését, az ágens alapú mesterséges intelligencia pedig a döntési és szoftveres intelligenciát helyezi előtérbe. Magyarország erős járműipari, automatizálási és mérnöki bázissal rendelkezik, ezért ezek a kutatási területek közvetlenül kapcsolódhatnak a hazai ipari kompetenciákhoz. A valódi eredményt azonban nem a támogatás összege fogja bizonyítani, hanem az, hogy a következő négy évben születnek-e belőle működő technológiák, ipari együttműködések és magyar hozzáadott értéket növelő megoldások.
Forrás: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, HUN-REN SZTAKI
(Képeink illusztrációk.)
CS.SZ.
