Humanoid robot olvasta elő az elsőéves hallgatók fogadalmát a Gábor Dénes Egyetem 2026/2027-es tanévnyitóján, miközben egy négylábú robottal együtt a diplomaátadásban is szerepet kapott. A látványos technológiai pillanat mögött azonban jóval fontosabb változás rajzolódik ki: az intézmény a mesterséges intelligenciát, a robotikát és a digitális technológiákat az oktatás, a kutatás és az ipari együttműködés egyre szorosabban összekapcsolódó rendszerébe építi be.
Humanoid robot lépett be az egyetemi ceremóniába
A Gábor Dénes Egyetem beszámolója szerint a 2026/2027-es tanévnyitón a humanoid és a négylábú robot már nem pusztán kiállítási tárgyként jelent meg. A robotok az oklevelek egy részének bevitelében is közreműködtek, az elsőéves hallgatók fogadalmát pedig a humanoid robot olvasta elő. Az esemény így szimbolikusan is jelezte, milyen technológiai irányt kíván követni az intézmény. A lényeg ugyanakkor nem maga a ceremónia, hanem az, hogy ezek az eszközök az egyetem Mesterséges Intelligencia laborjához kapcsolódó technológiai környezet részei.
A robotnál fontosabb, hogy mi történik körülötte
Egy humanoid robot önmagában még nem tesz korszerűvé egy felsőoktatási intézményt. A valódi értéket az teremti meg, ha a hardverhez oktatási módszertan, szoftveres fejlesztés, kutatási feladat és hallgatói kísérletezés is társul. A Gábor Dénes Egyetem az elmúlt időszakban mesterségesintelligencia-fejlesztőkészletekkel, robotikai eszközökkel és külön tudásközponttal erősítette ezt a területet. Így a hallgatók számára a mesterséges intelligencia nem kizárólag egy böngészőben megnyitható szolgáltatásként jelenhet meg, hanem olyan technológiaként is, amely érzékelőkkel, robotokkal és a fizikai környezettel lép kapcsolatba.
A digitális oktatás mellett az emberi jelenlétet erősítenék
Az egyetem az alapképzésben a hagyományos előadások egy részét zárt rendszerű digitális tananyagokkal kívánja kiváltani. Ez első hallásra az oktatás további automatizálását jelenthetné, a meghirdetett modell célja azonban éppen az, hogy a személyesen együtt töltött idő ne információátadásra, hanem kérdésekre, vitára, problémamegoldásra és közös gondolkodásra menjen el. A mesterséges intelligencia korában ez különösen érdekes irány: ha az információ előállítása egyre olcsóbbá válik, az oktatás értéke fokozatosan a jó kérdések megfogalmazása, az összefüggések felismerése és a válaszok kritikus ellenőrzése felé tolódhat.
Hajdu József, a CAE Hungary vezérigazgatója és dr. Dietz Ferenc, a GDE elnöke
Több tízezer emberhez vitték közelebb a mesterséges intelligenciát
Az egyetemi fejlesztés nem áll meg a nappali hallgatóknál. A Business Online szeptemberi összefoglalója szerint a 2025-ben elindított MI Jövünk! ingyenes online képzést már több mint 70 ezren nézték meg. A program a mesterséges intelligencia alapjai mellett a promptolást, a kockázatokat és az etikai kérdéseket is érinti, miközben már készül a folytatás, amely kifejezetten a munkahelyi alkalmazásra koncentrál. Ez azért fontos magyar érték, mert a technológiai fejlődés gazdasági hatását nem kizárólag néhány száz magas szintű fejlesztő határozza meg. Az is számít, hogy a munkavállalók, vállalkozók és más szakemberek milyen gyorsan tanulják meg értelmesen használni az új eszközöket.
A vállalati világ is bekapcsolódik az egyetemi fejlesztésekbe
A tanévnyitón a Gábor Dénes Egyetem és a CAE Hungary új együttműködési megállapodást is kötött. A hivatalos tájékoztatás alapján a partnerség a digitális ikrek, az XR és a robotika területére koncentrál, és közös kutatás-fejlesztési projektek, oktatási programok, hallgatói kutatások, demonstrátorok és tesztkörnyezetek létrehozását is elősegítheti. Ez az együttműködési modell azért lényeges, mert a hallgatók nem kizárólag elméleti technológiákkal találkozhatnak, hanem olyan problémákkal is, amelyek a repülési, védelmi, szimulációs és digitális rendszerek valós ipari környezetében jelennek meg.
Magyar érték lehet abból, ha nemcsak használjuk, hanem értjük is a technológiát
A Gábor Dénes Egyetem tanévnyitójának humanoid robotja könnyen elviszi a figyelmet, pedig a mögötte kirajzolódó folyamat ennél fontosabb. Magyar felsőoktatási környezetben találkozik a robotika, a mesterséges intelligencia oktatása, a digitális tananyag, a szélesebb társadalmi képzés és a vállalati kutatás-fejlesztés. A magyar érték itt nem maga a robot, hanem annak a tudásnak és szakmai szemléletnek a felépítése, amellyel a következő mérnök- és informatikusgeneráció már nemcsak felhasználója lehet az intelligens rendszereknek. Akkor válik igazán értékessé ez az irány, ha a hallgatók megtanulják megérteni, fejleszteni, ellenőrizni és felelősen alkalmazni is a technológiát.
Forrás és képek: Gábor Dénes Egyetem, Bede Márta, Business Online
CS.SZ.
