Szuperszámítógéppel segíti a hazai vállalatok fejlesztéseit a Szegedi Tudományegyetem

A Délmagyar október 22-i helyszíni beszámolója szerint az SZTE szuperszámítógépes kapacitását immár vállalati fejlesztési feladatokba is be lehet vonni. A cégek olyan problémákkal kereshetik meg az egyetemet, amelyek nagy adatmennyiség feldolgozását, mesterséges intelligencia modellek tanítását vagy összetett ipari folyamatok szimulációját igénylik. A konstrukció lényeges eleme, hogy a vállalati partner nem egyszerűen számítási kapacitást kap, hanem az egyetem szakembereivel közösen kereshet technológiai megoldást a konkrét problémára.

Ez a különbség meghatározó lehet a gyakorlati hasznosításban. Egy nagy teljesítményű számítási rendszer önmagában nem mondja meg, milyen adatokat érdemes használni, milyen modellt kell választani, hogyan szükséges előkészíteni a problémát, vagy miként építhető vissza az eredmény egy vállalati folyamatba. Az SZTE olyan környezetet kínálhat, ahol a számítási infrastruktúra és a mesterséges intelligencia szakértelem ugyanazon projektben kapcsolódik össze. A nagy teljesítményű számítástechnika így kutatási eszközből vállalati innovációs infrastruktúrává válhat.

Az MTI tudósítását közlő Szegedinap szerint az SZTE Alkalmazott Mesterséges Intelligencia Kompetencia Központja mára mintegy kétszáz szakembert foglalkoztató egységgé fejlődött. Ferenc Rudolf, a központ vezetője 45 doktori fokozattal rendelkező oktatóról és mintegy ötven főállású szoftverfejlesztő mérnökről beszélt. Az egységben többek között gépi látással, beszéd- és szövegfeldolgozással, telemedicinával, gépi tanulással és modellek továbbfejlesztésével foglalkoznak. A központ ipari árbevétele a projektekhez kapcsolódó pályázati forrásokkal együtt 2025-ben elérte az 1,1 milliárd forintot.

Az október 22-i HPC-AI konferencián az SZTE és a Hewlett Packard Enterprise közös Networking/AI innovációs laborjának továbbfejlesztése is fókuszba került. A HPE és a PC Trade együttműködésével Juniper technológiákhoz kapcsolódó megoldásokkal bővül a hálózati környezet. Ennek gyakorlati jelentősége túlmutat egy laborfejlesztésen: nagy modellek és nagy adatmennyiségek feldolgozásánál a számítási teljesítmény mellett az adatmozgás, a rendszerek összekapcsolása és a hálózati működés automatizálása is meghatározza a teljes rendszer teljesítményét.

Egy saját, mesterséges intelligencia modellek tanítására alkalmas infrastruktúra kiépítése hardvert, szakembereket, üzemeltetési tudást és jelentős beruházást igényel. Az egyetemi kapacitások vállalati megnyitása ezért különösen azoknak a cégeknek lehet érdekes, amelyeknek van értékes adatuk vagy automatizálható problémájuk, de nincs saját fejlesztőközpontjuk. Az SZTE által bemutatott modell lehetőséget teremthet arra, hogy egy vállalat először kisebb kutatás-fejlesztési projektben tesztelje a technológiát, és csak bizonyított üzleti érték esetén lépjen tovább egy nagyobb bevezetés felé. A konferencia szakértői konzultációi kifejezetten ilyen technikai és üzletfejlesztési kérdések támogatását célozták.

A fejlemény azért illeszkedik az AI-Magyar Értékek rovatba, mert a legfontosabb elem nem maga a külföldi gyártótól származó hardver. Az érték abban a magyar egyetemi ökoszisztémában jelenik meg, amely képes a számítási infrastruktúrát kutatói tudással, szoftverfejlesztéssel, hallgatói utánpótlással és ipari problémamegoldással összekapcsolni. A mesterséges intelligencia gazdasági hasznosításában egyre fontosabb lesz, hogy a korszerű modellekhez szükséges számítási kapacitás ne csak néhány globális technológiai szereplő számára legyen elérhető. Ha Szegeden ebből valódi vállalati projektek születnek, akkor az infrastruktúra nem pusztán kutatási eszköz, hanem a magyar innovációs képesség egyik építőeleme lehet.

Forrás: Szegedi Tudományegyetem, Délmagyar, Szegedinap, Szeged365

CS.SZ.

(Képeink illusztrációk.)

Megosztás