Több mint 1,2 millió eurót vont be első befektetési körében a budapesti Plora.ai, amely összetett, változó és veszélyes fizikai munkafolyamatok automatizálására fejleszt adaptív robotikai technológiát. A Soós András és Kádár Attila által alapított vállalkozás első kiemelt ipari célterülete az elektromos és hibrid járművek nagyfeszültségű akkumulátorcsomagjainak szétszerelése, ahol a hagyományos, előre programozott robotizáció nehezen alkalmazható.
Több mint 1,2 millió euró érkezett a magyar robotikai fejlesztés mögé
A Forbes szeptember 18-i riportja szerint a Plora.ai első befektetési körében több mint 1,2 millió eurót vont be a Day One Capital és az Underline Ventures vezetésével, a német Tiny Supercomputer Investment Company részvételével. A vállalkozást Soós András és Kádár Attila alapította, akik korábban a Continentalnál dolgoztak mesterségesintelligencia-fejlesztőként, önvezető járművek szoftverein. A friss tőke mögött nem egy általános robotikai ötlet áll: a csapat olyan ipari feladatokra koncentrál, amelyek veszélyességük, változatosságuk vagy magas munkaigényük miatt nehezen automatizálhatók hagyományos módszerekkel.
A robotnak nemcsak mozognia, hanem értenie is kell a környezetét
A Plora.ai saját technológiai bemutatója alapján a fejlesztés egyik alapja egy folyamatos érzékelésre, tervezésre és végrehajtásra épülő rendszer. A korábbi logisztikai prototípus már 3D érzékeléssel határozta meg különböző tárgyak alakját és helyzetét, majd a mesterséges intelligencián alapuló tervezőmodul kiszámította a megfelelő elrendezést, a fizikai műveletet pedig robotkar hajtotta végre. A vállalkozás jelenlegi technológiai koncepciója ugyanezt a gondolkodást viszi tovább összetettebb ipari környezetbe: a rendszer érzékeli az aktuális állapotot, műveletsort tervez, végrehajtja a feladatot, majd az új helyzet alapján ismét értékeli a környezetet.
Egy sikertelen bemutató segített megtalálni az erősebb üzleti problémát
A Plora.ai eredetileg raktári csomagolási feladatokra fejlesztett rendszert, amely felismerte a különböző méretű tárgyakat, meghatározta az optimális dobozméretet, majd ipari robotokkal automatizálta volna a pakolást. A technológiai alap működőképesnek bizonyult, az alapítók azonban arra jutottak, hogy a megoldás komplexitása és költsége nem minden logisztikai feladatnál áll arányban az elérhető üzleti értékkel. Ahelyett, hogy tovább erőltették volna az eredeti piacot, olyan feladatot kerestek, ahol az alkalmazkodó robotika magasabb hozzáadott értéket teremthet. Így jutottak el az elektromos és hibrid járművek akkumulátorainak szétszereléséhez.
Akár 800 voltos rendszerek mellett kell biztonságosan dolgozni
A nagyfeszültségű akkumulátorcsomagok szétszerelése azért különösen nehéz automatizálási feladat, mert a különböző járműtípusok akkumulátorai eltérő méretűek, más lehet a modulok és csatlakozók elhelyezkedése, valamint a cellák technológiája is. Egy korszerű akkumulátorcsomag akár 800 voltos rendszerfeszültséggel működhet, ezért a bontási műveleteknek komoly munkabiztonsági oldala is van. Egy hagyományos robotcella akkor hatékony, ha ugyanazt a jól meghatározott műveletsort ismétli. Itt viszont új akkumulátortípus érkezésekor a rendszernek fel kell ismernie a konstrukciót, meg kell határoznia a biztonságos sorrendet, majd ehhez kell igazítania a fizikai műveleteket.
Az igazi cél egy többféle ipari feladatra alkalmazható keretrendszer
A fejlesztés hosszabb távú értéke ezért túlmutathat egyetlen akkumulátortípus szétszerelésén. A cél olyan szoftveres és robotikai keretrendszer kialakítása, amely új változatok esetén nem igényel minden alkalommal teljes kézi újraprogramozást. Az akkumulátoripar jó tesztterület lehet ehhez, mert a biztonságosabb és gazdaságosabb bontás a javíthatóság mellett az értékes, még működő modulok visszanyerését is támogathatja. Egy autóipari használatra már nem megfelelő akkumulátormodul például helyhez kötött energiatárolásban még hasznosítható lehet, ha gazdaságosan hozzáférhetővé válik. A technológia ugyanakkor fejlesztési fázisban van, ezért még nem széles körben működő ipari rendszerről beszélünk.
Magyar mérnöki tudásból épülhet nemzetközi ipari technológia
A Plora.ai azért illik különösen jól az AI-Magyar Értékek rovatba, mert a történetben a magyar kötődés nem kommunikációs elem, hanem maga a technológiai teljesítmény. Budapesti alapítók és mérnökök építenek olyan rendszert, amely a gépi látást, a mesterséges intelligencián alapuló tervezést és az ipari robotikát egyetlen alkalmazkodó működésbe kapcsolja össze. A csapatban korábbi KUKA Robotics és ThyssenKrupp szakemberek is dolgoznak, miközben a friss nemzetközi és hazai kockázati tőke már a következő fejlesztési szakaszt finanszírozza. A következő mérföldkő az lesz, hogy a technológia ipari pilotokban is bizonyítsa megbízhatóságát és gazdasági értékét. Ha ez sikerül, a magyar hozzáadott érték nem egy robot összeszerelésében, hanem az azt intelligensen működtető technológiai rétegben jelenhet meg.
Forrás: Forbes, Plora.ai
(Képeink illusztrációk.)
CS.SZ.
