Amikor a gép először győzte le az embert a legbonyolultabb táblajátékban, a háttérben egy zseniális magyar fejlesztés irányította a lépéseket.
A történelmi mérkőzés valódi háttere
Tíz évvel ezelőtt a technológiai világ egy olyan pillanatnak lehetett szemtanúja, amelyet a szakértők csak évtizedekkel későbbre jósoltak. A DeepMind által megalkotott program egy hivatalos mérkőzésen tökéletes győzelmet aratott egy profi Európa-bajnok gójátékos felett.
Ez az esemény azonnal bevonult a tudománytörténelembe, hiszen bebizonyította, hogy a számítógépek a puszta számítási sebességen túl képesek egyfajta stratégiai intuícióra is. Azt azonban a nemzetközi sajtóban kevesen tudják, hogy ennek a korszakalkotó diadalnak az alapjait hazai, magyar kutatók fektették le.
A végtelen lehetőségek matematikai útvesztője
A Gó nevű ősi játék különlegessége a felfoghatatlan komplexitásában rejlik, hiszen a lehetséges lépéskombinációk száma sokkal nagyobb, mint a megfigyelhető világegyetemben található atomok mennyisége. Ebben a környezetben a hagyományos számítástechnikai módszerek teljesen csődöt mondanak, mivel a Föld összes processzora sem lenne képes végigszámolni a lehetséges kimeneteleket.
A programnak tehát meg kellett tanulnia okosan szelektálni, hogy mely lépéseket érdemes mélyebben kielemeznie, elkerülve ezzel a felesleges számítási köröket. A zseniális megoldás egy egyedülálló, 2006-ban publikált formulából érkezett.
A magyar megoldás a lehetetlenre
Kocsis Levente és Szepesvári Csaba kutatók egy olyan algoritmust alkottak meg, amely végérvényesen megváltoztatta a tanuló rendszerek működését. Az általuk kifejlesztett UCT modell arra a kritikus kérdésre ad statisztikailag tökéletes választ, hogy a szoftver mikor támaszkodjon a már jól bevált lépésekre, illetve mikor vállaljon kockázatot teljesen új stratégiák felfedezésével.
Ez a hazai találmány gyakorlatilag matematikailag kimért kíváncsisággal ruházta fel a szoftvereket. A Qubit tudományos portálon is kiemelték egy cikkben, hogy a módszer lehetővé tette a korábban elképzelhetetlenül bonyolult problémák megoldását.
Az egyensúly művészete a gép agyában
A mesterséges intelligencia ezen a ponton lépett túl a nyers számítási erő korlátain. A magyar kutatók módszere egy folyamatosan frissülő, optimista becslést rendel minden egyes döntési lehetőséghez a másodperc törtrésze alatt. Ha a szoftver egy irányt még nem vizsgált meg kellőképpen, a magas bizonytalanság miatt az algoritmus vonzónak találja a felfedezést, majd miután egy lépés már bizonyított, a rendszer a megbízhatóság miatt választja újra.
Ezzel a briliáns statisztikai egyensúlyozással a gép hihetetlenül gyorsan tanul, miközben nem pazarolja az erőforrásait értéktelen opciók elemzésére.
Túl a játéktáblán a mindennapokig
Ez a felfedezés messze túlmutat egyetlen táblajáték megnyerésén, hiszen a lefektetett elvek ma már a globális innováció legfontosabb területein is aktívan működnek. Ugyanez a logikai keretrendszer segíti az önvezető autókat a valós idejű és biztonságos útvonaltervezésben, optimalizálja a hatalmas logisztikai hálózatokat, ráadásul az új, életmentő gyógyszermolekulák felkutatásában is pótolhatatlan szerepet játszik.
Egy hazai tudományos rádióműsorban elhangzott interjúk és elemzések is megerősítik, hogy a tanuló algoritmusok robbanásszerű fejlődése elképzelhetetlen lenne ezen alapvető felismerések nélkül.
A nemzeti érték világméretű diadala
A mesterséges intelligencia napjainkban zajló forradalma rengeteg láthatatlan hőst rejt, ugyanakkor a hazai szellemi hozzájárulás abszolút megkérdőjelezhetetlen. A tíz évvel ezelőtti történelmi áttörés tökéletesen példázza, hogy a magyar mérnöki és matematikai gondolkodásmód miként képes világméretű paradigmaváltást előidézni a legmodernebb iparágakban.
Bár a csillogás gyakran a nagy technológiai óriáscégekre irányul, a legkomplexebb problémák kulcsát nagyon sokszor a magyar kutatók zsenialitása adja a globális fejlődés kezébe.
Forrás: Qubit
CS.SZ.
