Az ELTE és a Bosch olyan intelligens logisztikai roboton dolgozik, amely elektronikai alkatrészek felismerésével és térbeli helyzetük meghatározásával automatizálhatja a beszállítói csomagok bontását. A magyarországi fejlesztés jól példázza, hogyan találkozhat a gépi látás, a robotika és a mesterséges intelligencia egy konkrét, napi ipari problémában.
A monoton munkafolyamat került célkeresztbe
A Pénzcentrum augusztus 12-i interjújában Szőke Zoltán, a Bosch csoport Közép- és Kelet-Európai Mérnöki Klaszterének vezető alelnöke arról beszélt, hogy az ELTE-Bosch együttműködés egyik gyakorlati fejlesztése egy kicsomagolásra tervezett logisztikai robot. A rendszer kollaboratív robotkart és mesterséges intelligenciát kapcsol össze annak érdekében, hogy felismerje az elektronikai alkatrészeket, meghatározza azok térbeli helyzetét, majd elvégezze a fizikailag megterhelő bontási műveletet.
A gyárból érkezett a valódi probléma
A fejlesztés nem laboratóriumi példafeladattal indult. A Bosch hatvani gyára fogalmazta meg azokat a gyakorlati elvárásokat, amelyekből a projekt felépült, mivel a beszállítóktól érkező alkatrészek kicsomagolása folyamatos logisztikai feladat. A kutatók kifejezetten nyomtatott áramköri lapok kicsomagolására koncentráltak, vagyis egy jól körülhatárolható ipari folyamat automatizálását célozták meg.
A robotnak előbb látnia kell, csak utána mozdulhat
A Bosch Magyarország IoT Blog projektbemutatója szerint a mesterséges intelligencia fő feladata a vizuális érzékelés, ezen belül a képfelismerés és az alkatrészazonosítás. A kamerákból és más szenzorokból érkező információkat össze kell kapcsolni, hogy a robot ne egyszerűen egy előre rögzített mozdulatsort hajtson végre, hanem az aktuális csomagolási helyzet alapján tudjon dolgozni. A megközelítés technológiai logikája hasonlít az önvezetésben alkalmazott szenzorfúzióhoz, csak itt egy ipari robot mozgását kell megbízhatóan vezérelni.
A rugalmasság válik az automatizálás kulcskérdésévé
A hagyományos ipari robotok akkor különösen hatékonyak, ha jól meghatározott, ismétlődő feladatot végeznek kiszámítható környezetben. A logisztikai kicsomagolás nehezebb probléma, mert változhat a csomag mérete, az alkatrészek helyzete és a környezet. Itt válik értékessé a gépi látás és az intelligens érzékelés: a rendszernek nem minden helyzetre külön mozdulatsort kell előre megadni, hanem a beérkező információ alapján kell alkalmazkodnia. Az ELTE kutatócsoportjának tevékenységében ezért a gépi látás, az ipari automatizálás és az ember-robot együttműködés egyaránt fontos terület.
Nem a teljes emberi munkakört kell automatizálni
Az ipari jelentőség éppen abban rejlik, hogy a fejlesztés egy konkrét, ismétlődő és alacsonyabb hozzáadott értékű műveletet választ le az összetettebb emberi munkáról. A Bosch szakértői szerint a jelenlegi ipari környezetben az ember továbbra is rugalmasabb az összetett és gyorsan változó helyzetek kezelésében, ezért a közeljövő egyik meghatározó iránya inkább az ember és a robot együttműködése lehet. A kicsomagolórobot ebbe a modellbe illeszkedik: a monoton fizikai rész automatizálható, miközben a nagyobb szakértelmet kívánó feladatok az embernél maradnak.
Magyar tudásból ipari technológia
A projekt azért különösen érdekes a magyar ipar számára, mert egy hazai gyártási igény, egy nemzetközi iparvállalat gyakorlati tapasztalata és egy magyar egyetem kutatói kompetenciája kapcsolódik össze benne. A fejlesztés már ipari fázisba jutott, ugyanakkor további kutatás és fejlesztés szükséges, ezért még nem kész, széles körben bevezetett termékről van szó. Ha az ilyen együttműködésekből skálázható megoldások születnek, Magyarország szerepe nemcsak az automatizált gyártás használatában, hanem az ipari technológiák fejlesztésében is erősödhet.
Forrás: Pénzcentrum, ELTE Informatikai Kar, Bosch Magyarország IoT Blog
(Képeink illusztrációk)
CS.SZ.
